2015. július 18., szombat

17.fejezet: Piknik a tengerparton

/Alexy szemszöge/
Végig hallgattam Emma és Dake beszélgetését... pont azt próbáltam elkerülni, hogy találkozzon Dake-el. Hogy miért? Mert ebből még gondok lesznek... Ezt biztosan tudom... Hogy miért? Érzem... százszázalékosan érzem!
/Emma szemszöge/
Celine-től elköszöntem, mert ő még megkereste Irist-t és Rosy-t. Én meg Dake pedig elindultunk hozzám. Egész út alatt beszélgettünk... Dake rengeteget mesélt a családjáról, hogy milyen volt Ausztráliában meg ilyenek... Én is meséltem, hogy mit csináltam azután miután elment meg, hogy benne vagyok egy zenekarban. Otthon még nem volt senki.... Összepakoltam pár dolgot amiben Dake segített majd kicsit főztünk aztán lementünk a tengerpartra.
- Fhuuu, de rég voltam itt! - mosolyodott el Dake.
-Ja... sokat lógtunk itt a parton... - mondtam vörös fejjel.
- Gyere pakoljunk le! - intett nekem Dake. Gyorsba lepakoltunk...
- Fel kéne vennem a bikinit... - sóhajtottam.
- Nyugodtan... addig én megnézem mit árul a mozgóárus! - indult meg Dake a mozgó árus irányába. Én gyorsan kikaptam a bikinim a táskámból majd elmentem az öltözőkhöz. Felvettem a bikinim és elindultam megkeresni Dake-t.
Két szatyorral várt a ott ahol lepakoltunk.
- Miket vettél? - kérdeztem mosolyogva.
- Majd meglátod... - azzal fel állt. - Gyerünk a vízbe!
- Nem veszed át a ruhád? - kérdeztem.
- Neem, nem kell! - legyintett és behúzott a vízbe.
Egymást fröcsköltük, együtt úsztunk... 2 óra gyorsba eltelt. Aztán sétáltunk a parton, meg csináltunk pár képet és felvettem egy rövidnadrágot. Hallgattunk még egy kis zenét és napoztunk...
- Éhes vagy Emma? - fordult hozzám Dake.
- Hm... kicsit... - nevettem.
- Akkor együnk! - bólintott Dake mosolyogva majd kipakoltunk a kajákat. Ettünk, ittunk, nevettünk majd el kezdtük egymást lökdösni. Dake miatt bele is nyúltam a csoki szószba.
- Csokis lettél? - nevetett Dake.
- Jaja... Összekenlek!! - nevettem.
- Van egy jobb ötletem! - eddig is közel ültem Dake-hez de most még közelebb ugyanis oda húzott magához. Majd elkezdte lenyalni a csokit az ujjaimról...
 <-- Dake és (én) Emma
- Legalább finom volt? - kérdeztem miután befejezte.
- Naná! Kérsz?
- Nem köszi...!
- Figyelj Emma emlékszel, a csókunkra...? - kérdezte Dake.
- Öhm... Hát azt lehetetlen elfelejteni... - túrtam bele a hajamba.
- Emma... Mi lenne ha megpróbálnák együtt? - nézett rám Dake a gyönyörű tengerkék szemeivel. Nem várta meg a válaszom hanem megfogta az arcom. - Mert én szeretlek....
Dake erre megcsókolt, hosszasan. Majd újra és újra... A levegő választott el minket...
- Na?
- Én is szeretlek... és jó lenne megpróbálni együtt... - mondtam és hirtelen érdekesebbnek találtam homokot és inkább az fürkésztem. Dake hátra döntött engem. És megcsókolt.
-. Dake!! Mi lesz ha meglátnak? - ijedtem meg.
- Csak mi ketten vagyunk már a parton... - legyintett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése