A folyosó tele volt felszabadult diákokkal. "Ez az megcsináltuk! Hétvége van! Péntek délután van, gyerünk lazítani!" Az új fiút Dakotát vagyis Dake-t mindenki jól megnézte magának. A fiú úgy tűnt hogy keres valamit vagy valakit. Ugyanarra mentem mint Dake, mert meg szerettem volna valamit kérdezni a húgomtól. Majd a húgom feltűnt, de Alexy és Armin elrángatták.
- Emmaa! Emma!! - kezdte el kiáltozni Kim a húgom nevét. - Elejtettél valamit! Dake ránézett Kim-re és oda sétált hozzá.
Kim beszélt-beszélt mutogatott majd elviharzott arra amerre Emmát elrángatták. Dake pedig elment a másik irányba. Én is megfordultam. Oda sétáltam a szekrényemhez és pakolgattam benne majd megjelent Emma.
- Figyelj, Celine... - kezdte el a mondatot, de nem tudta befejezni.
- Emma?! - halottuk meg mögöttünk a hangot. Mind a ketten megfordultunk és Dake állt mögöttünk. - Emma McClean?
- Dake?!!- tátotta el Emma a száját. - Mit keresel te itt?
- Ide járok mostantól suliba... - mosolyodott el Dake.
- Celine!! Miért nem mondtad? - nézett rám a húgom.
- Celine? Te vagy az? Emma nővére? - nézett rám Dake.
- Igen... És te vagy...? - néztem furán.
- Az a srác aki egy kilónyi csípős dolgot megevett nálunk nyáron és csomót velem lógott... - nevetett Emma.
- Óh, már emlékszem!! - mosolyodtam el. Dake Emma nayon jó barátja és régen nagyon sokat együtt lógtak. Bár szerintem egy kicsit több volt ez mint barátság... Csak sajnos Dake visszament Ausztráliába. De most megint itt van!
/Emma szemszöge/
Alig tudom elhinni, hogy Dake megint itt van! Annyi jó emlék köt hozzá... Borzasztóan szerettem! Hm... Tőle van az első csókom...
<-- Dake és (én) EmmaŐ volt az első szerelmem. Nagyon ki voltam akadva amikor vissza kellet mennie Ausztráliába...
- Mi a programod mára? - kérdezte Dake egy 1000 wattos mosoly kíséretében.
- Nincs nagyon... - vontam meg a vállam.
- Akkor most már van! - kacsintott rám Dake majd átkarolta a vállam. Én pedig elvörösödtem majd elmosolyodtam...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése